FŐOLDAL KAPCSOLAT MEGRENDELÉS


 

 

 


Méregtelenítés Lúgosítás Tápanyagpótlás Gyógynövények Vitálanyagok
Mikroalgák Érdekességek Tapasztalatok Megrendelés
Green Gold
A zöld arany
Kineto
Erő-Energia-Libidó

Genio
Agyserkentés
BYAS
Alakformálás
BYAS
Szépségápolás
Webstar - Laura Wellstarüzlet Webstar Shopping World Kapcsolat

VITALANYAGOK

A helyes táplálkozás azt jelenti, hogy minden tápanyagból a megfelelő mennyiséget vesszük magunkhoz. Az alapvető tápanyagok a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a víz. Mindezek mellett szervezetünknek, a zökkenőmentes működéshez szüksége van kiegészítő tápanyagokra, azaz vitaminokra és ásványi anyagokra is.

A VITAMINOK olyan szerves vegyületek, melyek bár energiát nem szolgáltatnak, elengedhetetlenek testünk kifogástalan működéséhez. A növekedésben, az immunrendszer megerősítésében és a sejtek, szövetek regenerálódásában elemi szerepük van. Szervezetünk egyes vitaminok előállítására csak kis mennyiségben, vagy egyáltalán nem képes, ezért ezekhez táplálékunkon keresztül kell hozzájutnunk.

Jelenleg tizenhárom vitamint ismerünk, melyek vízben vagy zsírban oldódóak lehetnek. A zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) a szervezet hosszabb ideig raktározza, felszívódásuk azonban étrendünk zsírtartalmától függ. A vízben oldódó vitaminok (B-vitamin-csoport: B1-, B2-, B6-, B12-vitaminok, niacin, pantoténsav, biotin, folsav és a C-vitamin) különböző mértékben, de gyorsabban ürülnek ki szervezetünkből, ezért ezeket rendszeresen pótolnunk kell.

Az ÁSVÁNYI ANYAGOK (mineráliák) az emberi test számára ugyanolyan fontos kiegészítő tápanyagok, mint a vitaminok. A szöveti koncentrációjuk alapján megkülönböztethetünk makro,- (nátrium, kálium, kalcium, foszfor, magnézium) és mikroelemeket (jód, cink, réz, vas, mangán), az utóbbiakat nyomelemek néven is emlegetik. Szervezetünk számára - némi túlzással - szinte minden nem radioaktív kémiai elem fontos, kivéve talán a legtöbb gázhalmazállapotút. Életfolyamatainkban főleg fémes elemek (vas, nátrium, kalcium) vesznek részt, de nem egyszer találkozhatunk nemfémes mineráliákkal (szilícium, bór) vagy éppen a hétköznapi életben gázként ismert klór vagy fluor sem nélkülözhető szervezetünk számára.

Néha viszont egészen meglepő, inkább mérgező tulajdonságaikról ismert elemeket fedezhetünk fel a listán: ki hinné, hogy arzénra, higanyra, kadmiumra, éppúgy szükségünk van, mint rézre vagy éppen ólomra. De nem kivételek a különlegességek listáján a nemesfémek sem: az ezüst és az arany feltételezhetően szerepel bizonyos anyagcsere-folyamatokban. A fentiek - és persze a táplálkozástudományi kutatások alapján is - elmondhatjuk, hogy az ásványi anyagok tulajdonképpen anyagcserénk minden fázisában, folyamatában szerephez jutnak. Fontos azt is tudni, hogy egy-egy ásványi anyag általában több folyamatban is részt vesz. Tehát sokrétű feladatot töltenek be az élő szervezetek mindegyikében, ám ezeknek minden részlete még korántsem ismert.

Az, hogy pontosan mennyi vitaminra és ásványi anyagra van szükségünk számos tényezőtől; kortól, nemtől, fizikai aktivitástól, táplálkozási szokásoktól, szervezetünk biokémiai funkcióitól, a táplálék egyéni felhasználási képességétől függ.

Vízben oldódó vitaminok Zsírban oldódó vitaminok Ásványi anyagok

Vízben oldódó vitaminok

B1-vitamin (Tiamin)

A B1-vitamin (tiamin) hiánybetegségéről - a beriberiről - már a VII. században születtek leírások, de kezelésében az első sikereket csak az 1800-as évek végén érték el. 1912-ben Funk hántolatlan rizsből izolálta először az antiberiberi faktort és nevezte el "vitamin"-nak, azaz az élethez nélkülözhetetlen aminnak. 1936-ban Williams, aki először 1910-ben kezdte kísérleteit a B1-vitaminnal, leírta kémiai szerkezetét és elnevezte tiaminnak.
Mihez szükséges?

  • Főbb energiaszolgáltató folyamatok elősegítéséhez
  • Idegek működéséhez
  • Az idegrendszer energiaellátásához
  • Szívműködés egyenletességéhez, meggyorsítja a mozgásszervi betegségek elmúlását, és javítja a kedélyállapotot

Miben található meg? Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj.
Hiányállapotok: B1-vitamin hiányában károsodik a szénhidrát-anyagcsere, szívelégtelenség és rendellenes idegi-agyi működések, a beri-beri nevű betegség léphet fel (fájdalmas izomgörcsökkel járó, akár halálos kimenetelű betegség).
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.


B2-vitamin (Riboflavin)

1879-ben a tudósok figyelmesek lettek egy, a tejsavóban megtalálható zöldessárga anyagra, amelyet a színe után flavinnak neveztek el. Az évek során többször is izolálták a vitamint, de pontos biokémiai funkcióira az 1930-as évekig nem derült fény. 1935-ben Kuhn előállította laboratóriumában és meghatározta szerkezetét. A riboflavin elnevezést Karrertől - egy svájci Nobel-díjas biokémikustól - kapta, amely egyrészt a színére, másrészt a kémiai szerkezetét alkotó öt szénatomos molekulára utal.
Mihez szükséges?

  • A szénhidrátok anyagcseréjéhez
  • Szöveti légzéshez
  • Méregtelenítéshez
  • Nyálkahártyák épségének megőrzéséhez, haj, és a körmök erősítéséhez
  • Látóképesség megőrzéséhez

Miben található meg? Legjobb B2-vitamin forrásaink a tej és tejtermékek, a zöldség- és főzelékfélék, a húsok, a máj, vese, tojás és a gabonafélék.
Hiányállapotok: B2-vitamin hiányának tünetei elsőként a bőr- és nyálkahártyán mutatkoznak meg; az ajkak és a szájzug berepedezik, pikkelyesedik.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

Jó ha tudjuk, hogy a B2-vitamin fényérzékeny, ezért az átlátszó üvegben tárolt tej három óra alatt elveszti B2-vitamin tartalmának 75%-át, hőkezelés során pedig teljesen elbomlik.

B3-vitamin (Niacin)

A niacint a B-vitaminok közül harmadikként fedezték fel, ezért B3-vitaminnak, valamint PP- (pellagra-prevenív) faktornak is nevezik. Egyes irodalmakban a pantoténsavval felcserélve B5-vitaminként említik. A niacin tulajdonképpen két, szerkezetileg nagyon hasonló molekula közös neve, a nikotinsavé és a nikotinamidé.
Mihez szükséges?

  • Szénhidrát-anyagcseréhez
  • Fehérje-anyagcseréhez
  • Zsíranyagcseréhez, koleszterinszint szabályozásához

Miben található meg? Legjobb niacinforrásaink a hús, máj, vese, hal, tojás, élesztő, szárazhüvelyesek, zöldségfélék és a barna kenyér.
Hiányállapotok: Niacin hiányában a pellagra nevű betegség fejlődhet ki, amely bőrártalmakkal, a nyelv gyulladásával, rendellenes bélrendszeri és idegrendszeri működéssel jár. Szerotonin hiányt is előidézhet, amely depresszióhoz, és alvászavarhoz vezet.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

Az édességfogyasztóknak és az antibiotikumokat szedők szervezetének több B3 vitaminra van szüksége, mert ezen szerek felszívódásuk során sok vitamint elhasználnak.

B5-vitamin (Pantoténsav)

A pantoténsavnak már a neve is utal előfordulási helyére. A görög eredetű szó jelentése: mindenütt fellelhető, ami arra utal, hogy széles körben fordul elő az élelmiszerekben. Egyes kutatások szerint serkenti a mellékvese hormonjainak termelődését, és feltételezik, hogy lassíthatja az öregedést.
Mihez szükséges?

  • A kortizol - gyulladáscsökkentés és stresszkezelésért szükséges - hormon termeléséhez
  • Gyógyszerek kiürüléséhez zsírlebontáshoz, sejtek energiatermeléséhez, vitalitáshoz, haj pigmentálódásához

Miben található meg? A legtöbb élelmiszerben megtalálható, fő forrásaink a máj, az élesztő és gabonafélék, péksütemények.
Hiányállapotok: Hiánytünetek általában csak nagyon egyoldalú, túlságosan sok finomított élelmiszert tartalmazó étrendnél alakulnak ki. Hiánytünetei leggyakrabban a bőrön, az idegrendszerben, illetve az anyagcserében okoznak elváltozásokat. Szükségletünk növekedését egyes gyógyszerek szedése, a rendszeres alkoholfogyasztás és a dohányzás is okozhatja, de az erőltetett, túl intenzív sport is növeli vitamin igényünket.
Túladagolás: Túladagolva, különösen egyéb B vitaminok nélkül, felboríthatja az anyagcserét, bár ez csak extrém nagy adagok mellett lehetséges, amennyit normál körülmények között képtelenség a szervezetbe juttatni.

A nyersanyagok hosszú áztatása, hőkezelése során az értékes B5 vitaminok 30-70%-a elbomlik, így ezen alapanyagokat különleges figyelemmek készítsük elő.

B6-vitamin (Piridoxin)

A B6-vitamin felfedezése tulajdonképpen mellékvágánya volt a niacinhiány okozta pellagra kutatásának. 1934-ben György Péter élesztőkivonattal végzett vizsgálatai során rájött, hogy a bőrgyulladás gyógyulása egy teljesen új molekulának köszönhető, amit B6-vitaminnak nevezett el. 1939-ben Harris és Folkers vázolta fel a kémiai szerkezetet és állította elő szintetikusan a vitamint, amely György javaslatára a piridoxin nevet kapta. A későbbiekben kiderült, hogy a B6-vitamin kémiailag nem egy, hanem három egymásba könnyen átalakuló molekula, amelyeket csak a vázukhoz kapcsolódó oldalláncok egyike különböztet meg egymástól. A B6-vitamin leginkább fehérjéhez kötötten fordul elő a táplálékainkban. Míg piridoxin (piridoxol) formában a növényi eredetű élelmiszerekben, addig piridoxál és piridoxamin formában az állati eredetű élelmiszerekben található meg.
Mihez szükséges?

  • Aminosavak és fehérjék anyagcseréjéhez
  • Az idegrendszer kielégítő működéséhez
  • Bőrfelület épségének megőrzéséhez, immunrendszerünk kifogástalan működéséhez
  • Véd a szívinfarktus ellen

Miben található meg? Legjobb B6-vitamin forrásaink a máj, a hús, tejtermékek, szárazhüvelyesek, élesztő, tojássárgája, barna liszt és az ebből készülő pékáruk, kukorica, zöldségfélék.
Hiányállapotok: B6-vitamin hiányában a bőrön- és nyálkahártyán elváltozások, vérszegénység, ideggyulladás jelentkezhetnek. Általános tünetek: gyengeség, levertség.
Túladagolás: Bár vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni, tartósan nagy mennyiségű (50 mg/testtömeg-kilogramm feletti) bevitele toxikus lehet.

A fogyókúrák és diéták súlyos B6-vitamin hiányt idézhetnek elő. Fogyókúrázás során fordítsunk különös figyelmet a vitaminok és ásványok megfelelő bevitelére.

B9-vitamin (Folsav)

A folsav története az 1930-as évek elején kezdődött, amikor Indiában dr. Lucy Wills élesztővel kezdte el kezelni a terhes nők körében nagyon elterjedt makrociter anémiát. Többéves vizsgálatok után sikerült izolálni a hatóanyagot, amelyet M-vitaminnak, U-faktornak, Bc-vitaminnak is hívtak, míg ki nem derült, hogy a különböző nevek egy azonos vegyületet takarnak. A folsav elnevezés a latin folium szóból ered, és levelet és lombozatot jelent, amely arra is utal, hogy fő forrásai elsősorban a növényi levelek.
Mihez szükséges?

  • Vérképződés elősegítéséhez
  • Segíti a növekedést
  • Fokozza az étvágyat
  • Fájdalomcsillapítóként hat
  • A gyomor-bélrendszer épségéhez
  • A szájnyálkahártya épségéhez -véd a szívinfarktustól

Miben található meg? Legjobb folsav forrásaink a máj, a leveles zöldségek (különösen a paraj), a gyümölcsök, és az élesztő.
Hiányállapotok: Folsav hiányában a vérsejtek minden típusának száma csökken (ez a pancytopenia nevű betegség), a vérképben abnormálisan nagy vörösvértesteket látunk, nyelvgyulladás lép fel, gyomor-bélrendszeri tünetek jelentkeznek. Fejlődő szervezeteknél fejlődési rendellenességek léphetnek fel.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

A szoláriumozás és a napozás emelheti a folsavszükségletet.

B12-vitamin (Kobalamin)

A B12-vitamin felfedezése is a vérszegénység egyik fajtájához fűződik, amelyet először 1849-ben írtak le. A gyógyítása azonban a következő század negyedéig váratott magára. Felismerték, hogy a máj és kivonata olyan anyagot tartalmaz, amely csak a gyomorsavval együtt bejutva fejti ki hatását. Az anyag 1948 óta viseli a B12-vitamin nevet.
Mihez szükséges?

  • Fehérje-anyagcsere elősegítéséhez
  • Idegrendszer erősítéséhez
  • Koncentrálás segítéséhez
  • Vörösvértestek képzéséhez, vérképződés serkentéséhez, a gyermekeknél fokozza az étvágyat, és a növekedést

Miben található meg? Legjobb B12-vitamin forrásaink a máj, a hús és a tojás. Kis mennyiségben jelen van a tejben és a tejtermékekben.
Hiányállapotok: B12-vitamin hiányában vészes vérszegénység lép fel (a vörösvértestek képzése szinte teljesen leáll), gyomor, bélrendszeri és idegrendszeri panaszok és tünetek jelentkeznek.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

Nagyobb vérveszteség esetén nő a szervezet B12 vitamin szükséglete, a fogamzásgátlók, és az altatók viszont akadályozzák, hogy felhasználását

C-vitamin (Aszkorbinsav)

A C-vitamin története időszámításunk előttre nyúlik vissza. Már az Ótestamentumban és az egyiptomiak papirusztekercsein is találhatók utalások a C-vitamin hiányában kialakuló skorbutról. A betegség tüneteit i.e. 400-ban Hippokratész írta le. A XV-XVI. században a skorbut hajósok betegségeként volt ismert, amely hosszú hajóútról visszatérő, friss gyümölcsöt és zöldséget nélkülöző embereknél jelent meg. 1907-ben Holst és Frohlich kísérleti úton hozott létre skorbutot tengerimalacban, akkor még nem ismerve azt, hogy ez az állat nem tudja előállítani a C-vitamint. 1930-ban Szent-Györgyi Albert kimutatta, hogy a hexuronnsav - amelyet először 1928-ban tengerimalacok mellékveséjéből vont ki és azonos a C-vitaminnal - kivonható a zöldpaprikából is. E kísérlettel párhuzamosan 1932-ben Haworth és King szintén megállapították a kémiai szerkezetét. Szent-Györgyi Albert 1937-ben Nobel-díjat kapott.
Mihez szükséges?

  • Oxido-reduktív folyamatok segítéséhez
  • Közreműködik a kötőszövet felépítésében
  • Immunrendszer működésének segítéséhez
  • Vas- és rézfelszívódáshoz

Miben található meg? Legjobb C-vitamin forrásaink a zöldpaprika, a citrusfélék, a friss zöldségek, kifejezetten a paradicsom, a káposzta, salátafélék. Télen a savanyú káposzta és a mirelit zöldségek tehetnek jó szolgálatot.
Hiányállapotok: C-vitamin hiányában az immunrendszer gyengül, a fertőzésekre való fogékonyság nő. Súlyosabb esetekben a skorbut nevű betegség lép fel, ami az érfalak meggyengülésével és megrepedésével, illetve fog- és ínygyulladással járó, esetenként halálos kimenetelű betegség (bár napjainkban már nem jellemző).
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni. Sokan szednek viszont úgynevezett "megadózisú" C-vitamint, mondván ettől nem lehet semmi bajuk. Megfigyeléseken alapulva kijelenthető, hogy a tartósan napi 1000 mg feletti C-vitamin bevitel káros lehet. A leggyakoribb tünet ilyenkor a vesekő, de a szövetekben is lerakódhat a C-vitamin kis kristályok formájában.

Jó ha tudjuk, hogy 40°C feletti hőmérséklet hatására a C-vitamin elbomlik, ezért hatástalan a "forró citromlé". Ugyancsak hatástalanok a pezsgőtabletták is, mert a pezsgéshez szükséges cink-oxid a C-vitamin hatását közömbösíti. Grammnyi mennyiségekben pedig a szintetikus C-vitamin hasmenéshez vezet. A szenvedélybetegek jó ha tudják, hogy a kávé megakadályozza a C-vitamin felszívódását, és amerikai tanulmányok szerint minden szál cigaretta 25-100mg C-vitamint von el a szervezettől.

H-vitamin (Biotin)

A biotin vízben oldódó vitamin, legalább ennyire elterjed elnevezése a H-vitamin is. Érdekessége, hogy molekulája ként tartalmaz. A szervezetben leginkább az anyagcserében részt vevő különböző enzimek alkotórészeként szerepel.
Mihez szükséges?

  • Fehérje-anyagcsere
  • Stabilizálja a vércukorszintet
  • Belülről erősíti a hajat és a körmöket
  • Segíti a zsírégetést, enyhíti a bőrkiütéseket, és az izomfájdalmakat.

Miben található meg? Legjobb biotinforrásaink a máj, a vese, a tojássárgája, az élesztő, a karfiol és az olajosmagvak. A gabonafélék - főleg a búza - szintén tartalmaznak biotint, de ez kötött formában van jelen, és nem szívódik fel. A gyümölcsök igen keveset tartalmaznak ebből a vitaminból.
Hiányállapotok: Biotin hiányában bőr és az ajkak gyulladásos megbetegedése léphet fel, illetve megfigyelhető a szőrzet kihullása is. Általánosan jellemző a lehangoltság, étvágytalanság, vérszegénység és a koleszterinszint emelkedése.
Túladagolás: Vízoldható vitamin lévén nem lehet túladagolni.

P-vitamin (Rutin)

A rutin a bioflavonoidok közé tartozó anyag. A P vitamin a C vitamin kísérője, általánosan ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő. A P-vitamin segíti a C vitamin felszívódását és megvédi az oxidációtól, ezenkívül erősíti a hajszálereket.
Mihez szükséges?

  • Segíti a C-vitamin felszívódását
  • Öregedési folyamatok gátlásáért
  • Csökkenti a hajszálerek törékenységét, segíti a sugárterápia okozta egészségkárosodások gyógyulását

Miben található meg? Általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő, mint amelyekben a C-vitamin, így leggyakrabban gyümölcsök húsában (pl. csipkebogyó, citrusfélék, áfonya) illetve a brokkoliban, a paradicsomban, és más zöldségekben találjuk.
Hiányállapotok: Hiányában a C-vitamin felszívódása és felhasználása zavart szenvedhet, éppen ezért tüneteik átfedhetik egymást.
Túladagolás: Nagyon nagy adagban hasmenést okoz

A P vitamin a C-vitamin kísérő vitaminja, a bioflavonoidok közé tartozó anyag.


Zsírban oldódó vitaminok

A-vitamin (Retinol)

Az ókorban már az egyiptomiak és a görögök is felismerték, hogy egyes táplálékok elfogyasztásának gyógyító hatása van az éjszaka jelentkező látászavarra, de az A-vitamint mégsem tudták azonosítani egészen 1913-ig. Az 1800-as években több kutatócsoport is igazolta, hogy a farkasvakság csukamájolaj fogyasztásával kezelhető. Kémiai szerkezetét először Paul Karrer írta le, aki ezért 1931-ben Nobel-díjat is kapott. Az A-vitamin 2 formában fordul elő a természetben. Retinolként - amely a vegyület kémiai neve - állati eredetű, karotinoidként - tehát előanyagaként - pedig a növényi eredetű élelmiszerekben található meg. 1 molekula béta-karotin kettészakadása egy speciális enzim segítségével 2 molekula A-vitamint eredményez. Az A-vitamin zsírban oldódó vitamin lévén a májban raktározódik. Egy felnőtt ember szervezete kb. 1-2 évre elegendő mennyiséget képes tárolni megfelelő A-vitamin-ellátottság esetén.
Mihez szükséges?

  • A látás folyamataihoz
  • A bőr és egyéb szövetek épségének megőrzéséhez
  • A zavartalan növekedéséhez
  • A csontok egészséges fejlődésének biztosításához
  • Immunfolyamatok, védekezés különböző fertőzések ellen, a fogak, és fogíny erősítéséhez, a látóképesség megőrzéséhez

Miben található meg? Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (máj, vese, szív, stb.), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.
Hiányállapotok: A-vitamin hiányában a következő tünetek léphetnek fel: szürkületi vakság (más néven farkasvakság), foltok a szem fehérjéjében, a szem szaruhártyájának kiszáradása, megrepedése, a bőr és egyéb hámrétegek elváltozásai, a bőr megvastagodása a szőrtüszők környékén, fokozott hajlam a bőr berepedezésére, főleg az ajkakon.
Túladagolás: Az A-vitamin túladagolása ritka, főleg vitaminkészítmények nem előírásszerű szedésénél lép fel. Az ilyenkor jelentkező tünetek: fejfájás, bőrhámlás, a csontok elváltozása, vesebántalmak, ízületi fájdalmak. A ß-karotin túladagolásakor a bőr főleg a tenyéren és a talpon sárgásan elszíneződhet, ez azonban nem mérgező hatású. Kismamák számára az A vitamin túladagolása különösen veszélyes lehet, mert az embrió fejlődési rendellenességeihez vezet.

Az A vitamint csak akkor adagolhatjuk túl, ha tabletta formájában vesszük magunkhoz. A természetes béta-karotin azonban nem káros az egészségre, és a felesleg a vizelettel együtt kimosódik a szervezetből.

D-vitamin (Klaciferol, ergoszterol)

A D-vitamin azaz kalciferol, vagy más néven ergoszterol, egyike a zsíroldékony vitaminoknak. Szokatlan vitamin, mert a szervezet nem a táplálékkal jut hozzá, hanem a növényi, illetve állati eredetű provitaminból alakítja át. A D2-vitamin (ergokalciferol) növényi eredetű ergoszterolból, a D3-vitamin (kolekalciferol) pedig a máj által előállított dehidrokoleszterinből a bőrben a napfény hatására képződik. Mind a provitaminok, mind a gyárilag előállított D-vitamin a zsírokkal együtt szívódnak fel a vékonybélből.
Mihez szükséges?

  • A kalcium és a foszfor felszívódását segíti
  • Meggyorsítja a csontképződés folyamatát
  • Csökkenti a kötőhártya gyulladás veszélyét
  • A csontok egészséges fejlődéséhez
  • A csontritkulás megelőzéséhez

Miben található meg? Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíteni mégegyszer, hogy a bőrben is képződik D-vitamin, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin keletkezik a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
Hiányállapotok: D-vitamin hiányában elégtelenné válik a csontok ásványianyag-tartalma, a csontok deformálódnak, elvesztik merevségüket, de rugalmasságukat is, emiatt könnyen törnek és nehezen gyógyulnak. Fiatal gyermekeknél angolkór (rachitis) lehet a következmény. Felnőtteknél a csontok meglágyulnak, izomgörcsök léphetnek fel. A D-vitamin tartósan elégtelen bevitelének fontos szerepe lehet a csontritkulás kialakulásában is.
Túladagolás: D-vitamin túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság, fejfájás, alkalmanként depresszió. Bőrviszketés is jelentkezhet, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesedhetnek.

A D vitamin aktiválásához napfényre van szükség, ezért jó ha legalább napi 20 percet a szabadban töltünk.Aki sokat van fényhiányos, zárt helyen, okvetlen szedjen D-vitamint!

E-vitamin (Tokoferol)

Az E-vitamin fiatal tagja a vitaminok családjának, hiszen története csak a XX. század elejére nyúlik vissza. 1911-ben Hart és munkatársai állatkísérleteik alapján írtak először az antisterilitás faktorról. 1922-ben Evans és Bishop számoltak be egy, a patkányok szaporodásához nélkülözhetetlen vegyületről, amelyet aztán 1936-ban búzacsírából is izoláltak. Kémiai szerkezetének leírása 1943-ban Fernholz nevéhez fűződik. A vitamin az ábécé sorrendnek megfelelően az E-vitamin elnevezést kapta. Az antioxidáns hatását feltételező első teória szintén állatkísérletek alapján 1945-ben született meg. A szervezetünkben betöltött pontos szerepét mind a mai napig vizsgálják.
Mihez szükséges?

  • Sejtek védelméhez, vérellátás fokozásához
  • Öregedési folyamatok lassításához

Miben található meg? Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva- kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.
Hiányállapotok: Idegi károsodások, nemi aktivitás esetleges csökkenése, a vörösvértestek károsodása.
Túladagolás: Az E-vitamin igen nagy dózisban is csak kevéssé toxikus.

A szervetlen vas (vas II-szulfát) fogyasztásakor tönkremegy az E-vitamin, ezért ha lehet csak a szerves formát (vas II glukonát, citrát) szedjük!

K-vitamin (Phillokinon) - zsírban

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a phillokinon, amely egyben előfordulására is utal (philum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formáját különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak nevezünk.
Mihez szükséges?

  • A véralvadás elősegítéséhez (II, VII, IX és X. faktor)
  • Az egészséges csontozat kialakulásának biztosítsához, megelőzi az oszteoporózis kialakulását

Miben található meg? Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.
Hiányállapotok: K-vitamin hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok, zsírfelszívódási- és/vagy májfunkciós zavarok jelentkezhetnek.
Túladagolás: Nagy dózisban mérgező lehet.

A K vitamint orvos is felírhatja menstruációs zavarok vagy orrvérzés kezelésére, arra azonban ügyeljünk, hogy az aszpirin és a hashajtószerek kimossák a szervezetből.



Ásványi anyagok

BÓR

A bór biokémiai funkciójáról keveset tudunk, annak ellenére, hogy már 1967-ben izoláltak egy, a természetben is előforduló bórtartalmú vegyületet, a boromicint, továbbá azt is bizonyították, hogy a bór létfontosságú egyes növények (dohány, cukorrépa és káposztafélék) növekedése és fertőzésekkel szembeni ellenállása szempontjából. Feltételezik továbbá, hogy a kalcium hormonális szabályozásában és így a sejtosztódásban is fontos szerepet játszik.
Mihez szükséges?

  • Segíti a hormonális szabályozását
  • Normalizálja a sejtosztódást
  • Elősegíti a kalcium- és magnéziumhasznosítást, gyulladáscsökkentő, véd a csontritkulás ellen, csökkenti a prosztatarák veszélyét.

Miben található meg? A bór leginkább tengeri eredetű élelmiszerekben fordul elő. Jelentős hazai források még a különböző, több-kevesebb bórt tartalmazó ásványvizek. A tejben is kimutatható valamennyi bór, de jelentős források a leveleszöldségek, az olajosmagvak és a szójabab.
Hiányállapotok: Bórhiány következtében csökken a csontok kalciumtartalma, mely folyamat könnyen csontritkuláshoz vezethet.
Túladagolás: Csak több száz mg-nál fordulhat elő.

CINK

A XIX. század közepén már rájöttek arra, hogy a növényeknek szükségük van a cinkre, de csaknem 100 év kellett ahhoz, hogy észrevegyék, hogy a cinkhiányos táplálkozás iráni és egyiptomi fiatalokban a növekedés és a nemi érés lelassulását okozta. Ezt az állapotot a cinkadás javította. A cink szervezetünk valamennyi sejtjében jelen van, eloszlása azonban nem egyenletes. Koncentrációja az agyban, a szívben, a tüdőben és az izomzatban meglehetősen állandó, míg a vérben, a csontban, a herében és a hajszálakban található cink mennyiségét a táplálék cinktartalma is befolyásolja. Legnagyobb része - kilencven százaléka - az izomzatban és a csontrendszerben található.
Mihez szükséges?

  • Inzulin termelésének elősegítésére
  • Szénhidrát-, fehérje-, zsír-, anyagcsere zavartalanságához
  • Növekedés elősegítéséhez
  • Zavartalan nemi fejlődés biztosításához
  • Vércukorszint megfelelő szabályozásáért

Miben található meg? A cinket legnagyobb mennyiségben a húsok, a máj, a hüvelyesek, a tojás a tej, a mustár, és a tökmag tartalmazza. Jó ha tudjuk, hogy az állati eredetű cink jobban hasznosul, mint a növényi eredetű.
Hiányállapotok: Cink hiányában a gyerekeknél törpenövés, a herék elsorvadása jelentkezik, felnőtteknél elhúzódó sebgyógyulás, csökkent étvágy és ízérzés, letargia, hasmenés, bőrgyulladások, és szexuális problémák jelentkeznek.
Túladagolás: A túlzott cinkbevitel a vörösvértestek aránytalan feldúsulását eredményezheti, és szívrendellenességet okoz.

A cink az inzulinon kívül mintegy 70 féle enzimben van jelen.

FLUOR

A fluor fő szerepe a fogak és a csontok állományának kialakításában van. A fogszuvasodás - amely sajnos népbetegség - egyik oka éppen az elégtelen fluorbevitel. Ha a lakóhelyünkön szolgáltatott vízben 1 mg/liternél kevesebb fluor van, akkor annak pótlásáról gondoskodnunk kell.
Mihez szükséges?

  • Csontok képzéséhez
  • Fogzománc állagának kialakításához

Miben található meg? A fluor legjobb forrása a jó ivóvíz, illetve a fluortartalmú ásványvizek, de sok fluor van a teában, illetve a halak csontjában (szardínia), és a zselatinban is.
Hiányállapotok: Fognövekedési, csontosodási zavarok, fogszuvasodás. A fluorbevitel leghatékonyabb a fogak kibújását megelőzően, illetve még várandós állapotban.
Túladagolás: A fluor túladagolásánál a csontok károsodása, a vesék működésének csökkenése és károsodása, az izomzat és az idegrendszer működési zavara tapasztalható.

A fluorbevitel egy jó részét a fluor tartalmú fogkrémekből nyerjük.

FOSZFOR

A foszfor a második legnagyobb mennyiségű ásványi anyag a szervezetben: felnőtt emberben 700-800 gramm található belőle. Ennek legnagyobb része, 80-85%-a a csontokban beépülve szerves foszforsó formájában található, míg a fennmaradó rész a kalciumhoz hasonlóan vesz részt a szervezet működésében. Kis mennyiségben van jelen, de fontos szerepet tölt be a szervezet folyadéktereiben a kémhatás szabályozásában. Kevesen ismerik azt a tényt is, hogy szervezetünk a tartalékenergia egy részét foszforvegyületek formájában raktározza.
Mihez szükséges?

  • Csontok, fogak felépüléséhez
  • Idegrendszer működéshez
  • Fehérje-, szénhidrát-, zsíranyagcseréhez
  • Fehérjeszintézishez
  • Enzimek működéséhez - sejtek növekedéséhez és működéséhez

Miben található meg? A foszfor szinte minden élelmiszerben megtalálható, kisebb-nagyobb mennyiségben. Hiányállapotával nem is igazán kell számolni, mert az élelmiszeripar - elsősorban savanyító adalékanyagként - egyre több foszfort használ fel, általában foszforsavként.
Hiányállapotok: Mai táplálkozásunk mellett hiányállapota nem alakulhat ki, legfeljebb tartós savmegkötő terápia kapcsán. Hiánya esetén nő a kalcium-kiválasztás, esetleg csontritkulás, és angol kór szerű tünetek lépnek fel. A foszforhiányt D-vitamin hiány is kíséri.
Túladagolás: A foszfor mérgező elem, túladagolásakor a standard mérgezési tünetek jelentkeznek. Káros hatás az is, hogy a túl sok foszfor hatására a csontépítő folyamat megfordul, és a foszfor kivonja a csontokból a kalciumot.

JÓD

A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
Mihez szükséges?

  • Pajzsmirigyhormonok termeléséhez
  • Az anyagcsere szabályozásához
  • Idegrendszer hibátlan működéséhez
  • Vérkeringés szabályozásához

Miben található meg? A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos. A növények közül jelentős mértékben megtalálható a fokhagymában, az uborkában, a sóskában, a parajban, és a salátában
Hiányállapotok: Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek, fejlődési visszamaradottság, esetleg süketség jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása, és a struma.
Túladagolás: A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt. (Ez a napi szükségletet mintegy 20-szorosan meghaladó mennyiség esetén jöhet létre)

Egyes élelmiszerek akadályozzák a jód felszívódását: ilyenek pl. a káposztafélék, a mandula, az őszibarack, és a földimogyoró.

KALCIUM

A kalcium az emberi szervezetben legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag, hiszen a csontok tömegéből 0,75-1,2 kg tiszta kalcium. A kalcium mintegy 99%-a található a csontokban és fogakban, ahol a foszfáttal együtt kalcium foszfát só formájában található, a fennmaradó része a sejtekben és a sejtek közötti térben szabadon van. A kalcium-foszfát kristályok adják a csontok és a fogak keménységét, amíg a szabadon maradó mintegy tízgrammnyi kalciumnak döntő fontossága van az izmok, az idegrendszer, a váralvadás ás néhány enzim működésében.
Mihez szükséges?

  • Csontok, fogak felépüléséhez
  • Idegrendszer működéséhez
  • Izmok összehúzódásához
  • Enzimek működéséhez
  • Véralvadás elősegítéséhez

Miben található meg? Az összetétel és a felszívódás szempontjából is a legjobb kalciumforrásaink a tej és a tejtermékek. Növényi eredetű élelmiszereinkből a kalcium rosszul szívódik fel, kivéve az olajosmagvakat, melyek jelentős kalciumforrások.
Hiányállapotok: Kalcium hiányában gyermekeknél a fejlődés, és kifejezetten a csontok növekedésének zavara, mentális zavarok, az idegrendszer és az izmok fejlődésének problémái léphetnek fel. Felnőtteknél az izmok fokozott görcskészsége, a csontok törékennyé válása léphet fel. Hosszan tartó kalciumban és D-vitaminban szegény táplálkozás, valamint a nem megfelelő mennyiségű mozgás az arra érzékenyeknél könnyen csontritkuláshoz vezet.
Túladagolás: Napi 3-4 g kalcium bevitele könnyen székrekedést okozhat, csökkentheti a vas a cink, és a mangán felszívódását és vesekőképződéshez vezethet.

A testünkben található kalcium 99%-a csontokban van, és ásványi sóinak össztömege 1-1,5 kg. A test szövetekben és a testfolyadékokban található kalcium már jóval kisebb tömegű; 10g (szövetek), illetve 1 g (testfolyadék).

KÁLIUM

A kálium igen fontos szerepet játszik a szervezet működésének fenntartásában, hiszen részt vesz az ideg- és izomműködésben, valamint a sejtek anyagcseréjében. A szervezetünkben lévő kálium a sejten belüli térben található. Elsősorban a sejtek ozmotikus nyomásának fenntartásához szükséges, de a sejtek ingerelhetősége szempontjából is nélkülözhetetlen. Minél nagyobb az izommunkavégzés, annál nagyobb az izomsejtekben a káliumtartalom. Abban az esetben, ha a szívizomban valamilyen károsodás történik (pl. infarktus) a károsult helyen a kálium mennyisége csökken és emelkedik a nátriumé.
Mihez szükséges?

  • Idegrendszeri ingerületek átvitele
  • Izomműködés
  • Sejtek energiaellátása

Miben található meg? A kálium minden élelmiszerünkben megtalálható kisebb-nagyobb mennyiségben. Az állati eredetű termékek inkább nátriumot, a növényiek inkább káliumot tartalmaznak. A modern táplálkozástudományi ajánlások szerint érdemes a jobb nátrium-kálium aránnyal rendelkező növényeket előnyben részesíteni. Magas a káliumtartalma a különböző magvaknak, pl. a kölesnek, a zabnak, az árpának, illetve az ezekből készült őrleményeknek és pelyheknek.
Hiányállapotok: Mai táplálkozásunk mellett hiányállapota nehezen alakulhat ki, főleg hányás, hasmenés szerepelhet az okok között. A szív működése zavarttá válik, izomgyengeség jelentkezik, a vesék működése károsodhat.
Túladagolás: A kálium túladagolása csak káliumkészítmények fokozott adagban való alkalmazása mellett képzelhető el. Ez napi 15-20 gramm kálium bevitelét jelenti, ekkor általános mérgezési tünetek lépnek fel.

KLÓR

A szervezetben a klór leginkább a sejteken kívüli vízterekben és a gyomorsavban fordul elő legnagyobb arányban. A gyomorsavban a sósav alkotórészeként az emésztés munkáját segíti és készíti elő. A sejteken kívüli terekben a nátrium- és a káliumionokhoz kötődik.
Mihez szükséges?

  • Emésztés javításához
  • Megfelelő gyomorsav-termelés és hatás eléréséhez
  • Só- és vízháztartás kiegyenlítéséhez
  • A megfelelő szénhidrát-, fehérje- és lipidanyagcseréhez

Miben található meg? A klór természetes eredetű élelmiszereink közül legjelentősebb mértékben a konyhasóban fordul elő, és ezzel a mennyiséggel hiánytalanul fedezzük is szervezetünk klór szükségletét.
Hiányállapotok: Mai táplálkozásunk mellet hiányállapota nem alakulhat ki. Ha mégis megjelenik, tünetei megegyeznek a nátrium veszteségével.
Túladagolás: A klór túladagolása természetes úton csak a konyhasó extrém mértékű bevitelével valósítható meg, gázhalmazállapotban belélegezve viszont azonnal súlyos mérgezést és károsodásokat okoz.

KRÓM

A króm szerepe még ma sem tisztázott teljesen, feltételezik, hogy szerepe lehet a koszorúér-betegségek és az I. típusú, fiatalkori cukorbetegség elkerülésében.
Mihez szükséges?

  • Megfelelő szénhidrát-anyagcseréhez
  • Cukorháztartás egyenletességéhez, inzulin termeléséhez
  • Elősegíti a növekedést
  • Csökkenti a vérnyomást, és a koleszterinszintet

Miben található meg? A króm legjobb forrása a teljes kiőrlésű gabona, illetve a korpa, a hüvelyesek, a paraj, a hús, a máj a sajt, és a tenger gyümölcsei.
Hiányállapotok: Feltételezések szerint hiányában megnő az esélye az I. típusú, inzulinfüggő cukorbetegségek és a koszorúér-betegségek kialakulsának. Magzat növekedési zavarok léphetnek fel. Súlyos esetben idegi károsodást is okozhat.
Túladagolás: A tünetek: máj- és vesekárosodás, illetve csökken a vérlemezkeszám.

MAGNÉZIUM

Az emberi szervezetben körülbelül 20-30 gramm magnézium található, amely egyenletesen oszlik meg a csontok és a sejtek belső tere között. Nagy szerepe van az idegrendszer működésében, bár ezen kívül sok folyamatban működik még közre.
Mihez szükséges?

  • Idegek és izmok működése
  • Fehérje-, zsír-, szénhidrát anyagcsere
  • Szív- és érrendszer működése
  • Csontok felépítése

Miben található meg? A magnézium legnagyobb mennyiségben a zöldségfélékben, a hüvelyesekben, a különböző gabonafélékben (főleg azok héjában), a gyümölcsökben, a tejtermékekben és a halfélékben található meg.
Hiányállapotok: Magnézium csökkent bevitele mellett fokozott fáradékonyság, idegrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok léphetnek fel, esetleg a vérkeringés is romolhat. Személyiségváltozás, izomgörcsök, anorexia, hányinger egyaránt szerepelhet a tünetek között.
Túladagolás: A magnézium-bevitel kismértékű növekedése általában semmilyen problémát nem okoz, azonban túlzottan magas magnézium-bevitel mellett fokozódik a foszforürítés is, és légzési nehézségek, alacsony vérnyomás, illetve szívritmuszavar léphetnek fel.

A magnézium a kalciummal karöltve a leghatásosabb: együtt oldják a stresszhatást, és javítják az idegek, és az izmok működését.

MANGÁN

A mangán a felnőtt szervezetben mintegy 10-20 mg-nyi mennyiségben található meg. Kis mennyisége ellenére számos enzim felépítésében és működésben vesz részt.
Mihez szükséges?

  • Megfelelő szénhidrát- és zsíranyagcsere eléréséhez
  • Megfelelő fehérje-, DNS- és RNS-szintézishez
  • Számos enzim felépítésében és működésében vesz részt, felelős a megfelelő csontfejlődésért, és kötőszövet képződésért

Miben található meg? A legtöbb mangánt a gabonafélék, a dió és a mogyoró tartalmazza. A gabonafélékben annál több van, minél több marad a héjából, tehát minél barnább. Jó mangánforrások a zöld főzeléknövények (pl. borsó, spenót, sóska), sőt, a tea is.
Hiányállapotok: Hiányállapota ritka, általában a vashiánnyal együtt jelenik meg. Ekkor mozgási zavarok, és vészesen alacsony koleszterinszint, csonttörékenység, idegrendszerei rendellenesség, és növekedési zavar léphet fel.
Túladagolás: Természetes állapotban nem ismert, de a mangán gőz belégzésekor krónikus étvágytalanság, impotencia, beszédzavar, és izomgörcs jelenhet meg.

MOLIBDÉN

Az emberi szervezetben olyan kis mennyiségű molibdén található, hogy pontos adattal ennek mennyiségéről még nem is rendelkezünk.
Mihez szükséges?

  • Javítja a réz-háztartást, és védi a szervezetet a wolfram beépülésétől, amely gátolná a többi nyomelem felszívódását
  • Aldehideket, szulfátokat oxidáló enzimek működéséhez elengedhetetlen, gátolja a fogszuvasodást

Miben található meg? Jó molibdénforrás a tej, a hús, a hüvelyesek és a gabonafélék.
Hiányállapotok: Hiánya anyagcsere zavart, illetve szívritmuszavart, ingerlékenységet, szürkületi vakságot okozhat, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem kell ettől tartanunk.
Túladagolás: Rézhiányt okozhat, mivel a két elem kapcsolatban áll egymással; ha az egyik feldúsul, a másik nem szívódik fel a szervezetben.

NÁTRIUM

Az ősi iratokban is fellelhetünk már utalásokat a sóbevitel és a keringési rendszer kapcsolatára. E kérdéskör tudományos igényességű vizsgálata azonban csak körülbelül fél évszázada kezdődött meg. Az emberi szervezetben körülbelül 80-100 gramm nátrium található meg, bár fordított arányban, mint a kalcium és a foszfor esetén, hiszen nagyobb része oldott állapotban van, kisebb részét pedig a csontok, kötőszövetek raktározzák. A nátrium - szorosan összefüggve a káliummal - az úgynevezett ozmotikus nyomás fenntartásában fontos szerepet játszik. Ugyanilyen elengedhetetlen az idegrendszeri ingerületek átvitelénél is.
Mihez szükséges?

  • Sav-bázis egyensúly fenntartásához
  • Idegrendszeri ingerületek továbbításáshoz
  • Izomműködéshez
  • Szénhidrát- és fehérje anyagcseréhez
  • Folyadékháztartás szabályozásához

Miben található meg? A nátrium minden élelmiszerünkben megtalálható. Egyesekben már természetesen is, másokhoz az élelmiszeripar adagol további mennyiséget. Nagy mennyiségben található elsősorban a konyhasóban, másodsorban az olajbogyóban, a savanyú káposztában, és a szardíniában, illetve az összes sóval tartósított alapnyagban.
Hiányállapotok: A nátrium (a sófogyasztás) hiánya miatt csökken a szomjúságérzet, ezért kevesebb folyadékot fogyasztunk. Ez pedig szellemi kieséshez, és ájuláshoz vezethet.
Túladagolás: A nátrium túladagolása (a fokozott sófogyasztás) az arra érzékenyeknél (sokan vannak) a vérnyomás emelkedését, magas vérnyomás betegséget idézhet elő. Extrém esetekben kómát is előidézhet.

RÉZ

Az ember több ezer éve használja a rezet a gyógyításban. A római katonák a fáradtság legyőzésére és a fertőzött sebek kezelésére használták. Őseink megfigyelése szerint a testfelületen hordott réztárgy (pl. karkötő) normalizálta a vérnyomást, erősítette a kapilláris-falakat, megakadályozta a sólerakódást. Csodálatos hatását csak az utóbbi 30 évben kezdjük érteni.
Mihez szükséges?

  • Oxidációs-redukciós folyamatok zavartalanságához
  • Vérképzéshez, az agy megfelelő működéséhez, részt vesz a bőr pigmentációjában
  • Központi idegrendszer zavartalan működéséhez, segíti a vas és a cink felszívódását

Miben található meg? A réz legjobb forrásai a hüvelyesek, a gabonafélék, a földimogyoró, és a máj.
Hiányállapotok: Réz hiányában csontfejlődési zavarok, vérszegénység, fehérje hiányos alultápláltság (Wilson kór), növekedési zavarok, emelkedő koleszterinszint, szívizom degeneráció tapasztalható. Nő a meddőség kockázata, és nőhet a kadmium toxicitása is.
Túladagolás: A réz szokásos mérgezési tünetei jelentkezhetnek: hányinger, hányás, hasmenés, szédülés, ezen kívül szívinfarktushoz, tumorhoz, kötőszöveti megbetegedésekhez vezethet a túlzott rézbevitel.

SZELÉN

A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius, és Szelénéről, a hold görög istennőjéről nevezte el. Sokáig toxikus vegyületnek tartották, és jelenleg is széles körben használják az iparban: többek között félvezetők, fénymásolók, rozsdamentes acél készítéséhez. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem. Ma már számos kutató szerint az egyik leghatásosabb gyógyerejű ásványi anyagot tisztelhetjük benne, és jelenleg mint potenciálisan hatékony rákellenes szert vizsgálják.
Mihez szükséges?

  • Daganatgátló hatása van
  • Lassítja az öregedést, és erősíti a szívizmokat
  • Segíti a gyulladásos mozgásszervi betegségek gyógyulását

Miben található meg? A legjobb szelénforrás a tengeri állatok húsa, illetve a vese, a máj a teljes kiőrlésű gabona, a hagyma, a paradicsom, és a brokkoli.
Hiányállapotok: Keshan betegség, nagyfokú szív gyengeség, izomsorvadás, illetve agyvelőgyulladás, májrák, és emlőrák iránti érzékenység is felléphet, ha nem biztosítjuk szervezetünk számára a megfelelő mennyiségű szelént.
Túladagolás: A szelén túladagolása mérgezési tüneteket, és hajhullást okozhat.

A szelént eleinte egyértelműen a toxikus elemek közé sorolták, mert rájöttek, hogy hajhullást okoz, de későbbi kutatások bebizonyították, hogy kis mennyiségben elengedhetetlen szervezetünk számára.

VANÁDIUM

A vanádiumot sokáig mérgező elemként tartották számon, és bár megítélése azóta sokat változott, pontos szerepét mindmáig nem tisztázták az emberi szervezetben. A vanádium biológiai szerepéről először 1904-ben írtak, akkor növényeken végzett kísérletekben gombaölő hatását figyelték meg. Későbbi kutatásokban kimutatták, hogy egyes tengeri élőlények, elsősorban a zsákállatok igen jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a vanádiumot. A bennük található vanadocita (vanádiumtartalmú) sejtek közel egy százalék vanádiumot is tartalmazhatnak, ami emberben már toxikus konentrációnak felel meg.
Mihez szükséges?

  • Inzulinszerű hatása miatt a szénhidrátok anyagcseréjéhez elengedhetetlen
  • Méregtelenítő folyamatokhoz, a fogszuvasodás gátlásához, segíti a mangán felszívódását, és gátolja a magas koleszterinszint kialakulását

Miben található meg? A vanádium elég sok élelmiszerben, nyersanyagban megtalálható pl. borokban, gyümölcslevekben, olajos magvakban és gabonafélékben.
Hiányállapotok: Nincs szakirodalmi adat a vanádium hiányállapotára vonatkozóan, de kiegyensúlyozott táplálkozás esetén nem is kell a hiányától tartanunk. Az állatkísérletek azt mutatják, hogy a túl kevés vanádium csontdeformációt és növekedési zavarokat okozhat.
Túladagolás: Nagy mennyiségben mérgező, gennyes konjuktivitist okozhat.

VAS

A vas az ásványi anyagok nagy csoportjába tartozik. Ma már a tudomány sok mindent tud az ásványi anyagokról, holott az 1700-as évek előtt inkább csak az alkimistákat izgatták eme anyagok és nem feltétlenül az emberi szervezetre gyakorolt hatásai miatt.
Mihez szükséges?

  • Oxigén- és széndioxid szállítás
  • Elektrontranszportok
  • Hemoglobin szintézis
  • Mioglobin szintézis
  • Enzimek működéséhez
  • Szállító- és raktárfehérjék képződése, erősíti az immunrendszert

Miben található meg? A vas legjobban állati eredetű élelmiszerekből szívódik fel, ez alapján a legjobb vasforrások a húsok,(főleg a vörös húsok) a máj és az egyéb belsőségek, az osztriga, és a tojássárgája. Növényi eredetű élelmiszerek közül jó vasforrás a bab, és a dió.
Hiányállapotok: Vas hiányában a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, ezért az izmok munkavégző képessége csökken. Látható tünetként a vashiányos ember sápadt, fáradékony, fogékony a betegségekre és szellemi képességei is csökkennek. Nem látható tünetként a meddőség is lehet a vashiány következménye.
Túladagolás: A vasbevitel túlzott mértékénél csökken a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség, nő a kórokozó baktériumok szaporodása, csökken a réz és a cink hasznosulása. Egyes feltételezések szerint megnő a tumoros megbetegedések kockázata is. A túlzott vasfogyasztás csökkenti a mangán felszívódását, szédülés, hányinger, fáradékonyság, láz, sokk, vagy tudatvesztés is felléphet. Idült felhalmozódása a bőr barnás elszíneződését váltja ki, és cukorbetegséget, májkárosodást okoz, nagyon nagy mennyiségben halálos is lehet.

Megtévesztő vasforrás a spenót. Bár magas a vastartalma, de a növényben található oxalátok nem engedik felszívódni a szervezetben. A vas felszívódását ronthatják még a teákban található csersavak, a gabonafélékben található fitátok és a C-vitamin hiánya is.

Hozza harmóniába a testét!
Tisztítsa meg, táplálja, regenerálja és vitalizálja!

Segítek, hogy egészségesebb, teljesebb életet élhessen!

Amennyiben a WellStar termékeit használni szeretné,
igényeljen ingyenes konzultációt !

Az első lépést Önnek kell megtennie!

A következő lépéstől már Rám is számíthat!
Ha élni kíván a lehetőséggel, lépjen kapcsolatba velem!

KAPCSOLAT

 

Webdesign - Szenyán Ildikó 2009.